Eléggé felnőttem egy külföldi ösztöndíjhoz?
Aggódsz, hogy nem tudnád egyedül megállni a helyed külföldön? A pszichológus most segít ledönteni a félelmeidet!
„Hogyan fogok ügyeket intézni úgy, hogy eddig még a fogorvost is anyukám hívta fel, és mindezt egy olyan nyelven, amin még egy kávét sem tudok kérni? Hogyan kell átutalni külföldi bankszámlára? És mi az a SWIFT szám? Milyen lesz együtt élni olyanokkal, akik nem a családtagjaim? Hogyan tudom beosztani a pénzemet, hogy tudjak utazgatni és szórakozni, de ne is haljak éhen? Amúgy is, hogy kell bármilyen ételt elkészíteni az instant tésztás levesen kívül?”
Ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel benned, hogy ha te is az egyetemi éveid elején jársz és még esetleg nem tapasztaltad meg a teljesen önálló, felnőtt életet, mégis szeretnél külföldre utazni Erasmus+ ösztöndíjjal. Normális, ha van benned ezzel kapcsolatban egy kis félelem fiatal felnőttként. Hiszen pont ez az életszakaszod nagy kihívása, hogy kibontakoztasd a már benned lévő felnőtt készségeket.
Fontos megemlíteni, hogy a fiatal felnőttkor elején még nem fejlődött ki a döntéshozásért és tervezésért felelős prefrontális kéreg. Nem csoda, ha néha kételyeid vannak az érettségeddel kapcsolatban. Viszont ez azt is jelenti számodra, hogy
ebben a korban még jelentősen rugalmasabb vagy, fogékonyabb az új élményekre, mint más életkorokban. Gondolj csak bele, hogy a külföldön szerzett sok újszerű élmény milyen mértékben gazdagíthatja az alakuló agyi pályáidat!
A fiatal felnőttkor pedig aztán tényleg az alakulás szakasza. Van, aki egyfajta elhúzódó kamaszkorként írja le. Ezt cáfolja az, hogy bár még lehet, hogy nem tekinted magadat igazi felnőttnek, de mégis, már rendelkezel felnőtt kötelezettségekkel. Egyetemre jársz, talán kollégiumban vagy barátokkal albérletben élsz, külön a családodtól, és az is lehet, hogy már a munka világában is kipróbáltad magad. Másrészt ez az időszak más életkori feladatokat tartogat számodra, mint a tinédzserkor, és fontos, hogy kiemeljünk ennek a periódusnak a jelentőségét. Ezek az évek jó esetben termékenyek és élménydúsak, melyekből a későbbi „igazi felnőtt” életünkben sok mindent tudunk kamatoztatni.
Míg a kamaszkorban gyerekből felnőtté növünk, a fiatal felnőttkor talán inkább arról szól, hogy pontosan milyen felnőttek akarunk lenni. Milyen szakma tesz minket boldoggá, milyen emberekkel szeretnénk körbevenni magunkat és mivel szeretnénk tölteni az időnket? Ezek nagy kérdések, amikre talán még sokáig keressük a válaszokat. Ám ehhez elkerülhetetlen, hogy próbálkozzunk, minden téren: a tanulmányainkban, a kapcsolatainkban stb.
Ezért is kiváló alkalom, ha egészen más környezetben próbáljuk ki magunkat (például egy külföldön töltött félév során), és sok új embert ismerünk meg,
ezáltal egyre jobban ki tud bennünk alakulni, hogy kivel, hol, milyen tevékenységekben érezzük jól magunkat felnőttként – amikor már tényleg mi döntünk az életünk alakulása felett.
Érdemes lehet tudatosítani, hogy mi az, ami neked már jól megy felnőttként! Gondold át, hogy mikre vagy büszke a te fiatal felnőtt életedben! Ez lehet tanulmányi vagy sportsiker, de akár magánéleti is. Milyen tulajdonságaid vannak, amelyek segítettek neked elérni ezeket a sikereket? Hogyan tudnád ezeket az erőforrásaidat hasznosítani egy olyan kihívásban, mint amilyen például egy külföldi tanulmányi ösztöndíj vagy szakmai gyakorlat?