A mesterképzés megkoronázása egy chilei szakmai gyakorlattal
Az alapszakom utolsó félévében teljesített Erasmus+ félév és az azt követő munkakeresés döbbentett rá, hogy mekkora kincs, ha valaki külföldi tapasztalattal rendelkezik.
A mesterszakra jelentkezés előtt sokat gondolkodtam azon, hogy külföldi képzést válasszak, vagy inkább élesben egy munkahelyen tanuljam ki a szakmát. Végül a Széchenyi István Egyetem levelezős képzését választottam, ahol hétközben az iparban, hétvégén pedig egy modern egyetem innovatív tanszékén fejlődhettem. A külföldi tapasztalatszerzésről viszont így sem akartam lemondani, így 2020 januárjában sikeresen elnyertem Dél-Amerika elsőként rangsorolt (QS Latin American University Rankings) egyetemére, a Pontificia Universidad Católica de Chile-re egy három hónapos Campus Mundi szakmai gyakorlat ösztöndíjat.
Megérkezésemkor a járvány még nem volt olyan intenzív szakaszban, de az ország vezetése már megtette a lezárások első lépéseit, így, a spanyol transzfer utáni kötelező két hét karantén miatt, a gyakorlatom online formában indult el. A karantén lejárt, és egy csodaként tárult elém az új világ. A hosszú magyar tél után fantasztikus volt a forróság és a rengeteg pálmafa látványa. A hatalmas város több mint hatmillió lakosa, felépítése és fejlettsége hűen reprezentálja az egész országra jellemző diverzitást. Szállást a „Húngaros en Chile – Magyarok Chilében” Facebook csoport révén sikerült találnom, szerencsémre közel az egyetemhez.
A természet szeretete Chile előtt is jellemző volt rám, és ez a külföldi szakmai gyakorlat alatt csak tovább erősödött. Santiago földrajzi adottságai sok-sok lehetőséget nyújtanak. A város egy völgy sík platóján terül el, melyet 3000 méternél is magasabb csúcsok sora ölel körbe. Ennek megfelelően a kiszemelt hegy biciklivel is megközelíthető, majd a bakancs felhúzása után az ember percek után olyan magasságba érhet, amely már csodás kilátást ad a városra, vagy az Andok további látványosságaira.
A szakmai gyakorlat fő feladata egy víz alatti mérésekre tervezett jármű továbbfejlesztése volt. A design kialakítását alapos előkészítő munka előzte meg, annak érdekében, hogy az új gépészeti kialakítás minél több kritériumnak meg tudjon felelni. A cél az eddigi modelleken felhasznált és kipróbált egységek (navigációs rendszer, szonár, hajtóművek, felhajtóerőt biztosító egységek, giroszkóp, adattároló, stb.) elrendezésének újragondolása, bővítési lehetőség megvalósítása a szerelhetőség, manőverezhetőség, tömegminimalizálás és még számos egyéb követelmény figyelembevételével.
A munka során remekül tudtam hasznosítani a tervezésben felhalmozott tapasztalataimat. Az eddig ismeretlen munkaterület elméleti részének gyakorlatba ültetése új tudást igényelt, melyhez a helyi csoporttársaktól és professzortól mindig megfelelő támogatásra számíthattam. A projekten dolgozó kollegák mind chileiek voltak. Mint minden mérőműszer fejlesztésnél, itt is a három szakirányra való tagozódás dominált: szoftveres, villamosmérnöki és gépészeti feladatokból állt össze a képlet. A mesterképzésen és a gépészmérnök szakmában szerzett ismerethez jól passzolt a műszeres tematika, mind a szakdolgozatom, mind a jelenlegi munkaköröm is kapcsolódik a chilei szakmai gyakorlat témájához.
Bár a járványhelyzet beszűkítette a lehetőségeket, egy ilyen környezetben az embernek nincs ideje az önsajnálatra. Minden csak rajtam áll, visszafordulni nincs értelme, remek próbája lehet ez a kitartásnak és a flexibilitás gyakorlásának. Ehhez tartva magam rengeteg siker ért, többszörösen profitálva a befektetett munkából. 2020-ra egy csodás évként tekinthetek vissza. Mesterképzésem végén egy olyan élettapasztalatra tehettem szert, mely mind szakmailag, mind emberileg fejlesztett, még nyitottabbá tett egy távoli kultúrára és tovább erősítette bennem, hogy semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart – viszont, aki hajlandó küzdeni az elképzelései mentén, azt semmi nem térítheti el a sikertől.
Nézd meg, milyen nemzetközi lehetőségek várnak Rád!