Debrecentől Tokióig: valóra vált álomutazás
Zsófi a Debreceni Egyetem hallgatójaként pályázta meg a Campus Mundi ösztöndíjat, amellyel két online végzett félév után a tavaszi szemesztert már Japánban teljesítette.
Kiss Zsófi öt éves kora óta arról álmodozott, hogy egyszer elrepül Japánba. Egyetemi évei alatt, a Campus Mundi-ösztöndíj keretében úgy tűnt, ez a vágy valóra is válhat, és Japán legjobb egyetemén tanulhat egy fél évig. A cél előtt azonban belobbant a világjárvány és a lezárások miatt komoly esély volt arra, hogy végleg le kell mondania erről a lehetőségről. De Zsófi kitartó volt, és egy év online részvétel után végre személyesen is kijutott a tokiói egyetemre.
2021 tavasza: falakba ütköző tervek
Zsófi a Debreceni Egyetem hallgatójaként pályázta meg a Campus Mundi ösztöndíjat, mellyel megnyílt az út számára, hogy kedvenc országában éljen egy tanulmányi félév idejére, és még jobban megismerje annak kultúráját, nyelvét. Csak az időzítés nem volt szerencsés: 2021 tavaszán, a Covid19 világjárvány miatt a japánok a beutazó hallgatók előtt is lezárták a határaikat. Zsófi viszont eltökélt volt: az akkori lehetőségeket megragadva online vett részt a Tokyo International University (TIU) óráin, bízva abban, hogy a következő félévet már kint töltheti. A Campus Mundi program által biztosított digitális kreditszerzés mobilitással a saját szobájából tudott bekapcsolódni a TIU oktatásába és megismerkedhetett a helyi diákokkal. A tokiói egyetem több programot is szervezett, hogy megkönnyítse a beilleszkedést.
„Ezelőtt sohasem vettem részt még online részképzésben, szavakkal le sem írható, milyen élmény volt. Vegyes érzések kavarogtak bennem végig – mindenki szeretett volna Tokió utcáin együtt sétálni, az egyetem épületében tanulni, viszont a csapat így is nagyon összekovácsolódott, mindenki minden órán aktívan részt vett. Véget ért a szemeszter, de továbbra is legalább 8-10 osztálytársammal napi szinten beszélgetek virtuálisan, a közös csoportokban pedig heti szinten csevegünk. Az egyetem dolgozói és a tanárok erejükön felül mindent megtettek, hogy jól működjön az online oktatás, rengeteg plusz anyagot, videót kaptunk minden alkalommal.”
Éjszakákba nyúló nappalok: két egyetem, 8 óra eltolódás
A félév elteltével még mindig tartott a járványhelyzet, ezért Zsófi a következő félévben is csak online oktatásra tudta elnyerni az újra megpályázott ösztöndíjat, amelynek segítségével folytathatta tovább a japán egyetemen a tanulmányait. De ez sem szegte kedvét, és a hajnali nyelvi órák, egyetemi előadások és vizsgák mellett még a TEDxTIU szervezőbizottság tagjává is megválasztották. Részt vett az egyetem TEDx rendezvényének szervezésében, ahol az előadókkal foglalkozott a kiválasztástól, a kapcsolattartáson át egészen a köszönő ajándékok átadásáig.
Két online végzett félév után Zsófi két egyetemen is sikeresen teljesítette tárgyait. Japán nyelvből szintet lépett, rengeteg barátot szerzett a világ minden tájáról, közben továbbra is reménykedve várta, hogy végre Japánba utazhasson.
„Ahhoz, hogy kivitelezni tudjam a két egyetemen való tanulást nagyban segített a családom. Az egyetemi éveim alatt Debrecenben laktam egy albérletben, viszont amint beütött a pandémiás időszak és lehetőségem adódott arra, hogy online tanuljak a Tokyo International Universityn, hazaköltöztem a családomhoz Hajdúszoboszlóra. Nem akartam a lakótársaimat zavarni, ugyanis hétközben éjfélkor keltem és hajnali 2-től három órán át japán nyelvórám volt, ahol kamerával, mikrofonnal kellett aktívan részt venni, beszélni és hangosan olvasni. Ezután hajnali 5 órától a nemzetközi kapcsolatok óráim következtek, ahol szintén sokat beszéltem.” Hozzátette: „A Debreceni Egyetemen is sokat segítettek, a tanáraim megengedték, hogy külön órarendem legyen és tudtam velük egyeztetni, akár egyéni időpontban teljesíteni a vizsgáim.”
2022: irány Japán!
2022 tavaszán végre Japán is megnyitotta határait a diákok számára. Két virtuális félév után eljött az egy éve várt pillanat: Zsófi a budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről először Németországba, Frankfurtba repült, majd onnan Japánba, a tokiói Haneda Nemzetközi Repülőtérre.
„A frankfurti repülőtéren találkoztam az egyik professzorommal a japán egyetemről, aki International Law-t, azaz „nemzetközi jog” tantárgyat tanít nekem ebben a szemeszterben. Amíg vártunk a repülőgépünkre, beszélgettünk a világ dolgairól. A gépen ketten ültek mellettem, mindketten fiatalok, így egyből össze is barátkoztunk és végig beszélgettük a 13 órás repülőutat. Nagyon jó barátságot kötöttünk, és megbeszéltük, hogy az elkövetkezendő hetekben fogunk együtt kirándulni Tokióban!”
Zsófi a megérkezése után beköltözött a kollégiumi szobájába, amelynek erkélyéről most már élőben csodálhatja a virágzó cseresznyefákat.
„Minden reggel madárcsicsergésre kelek, sőt, egy hófehér cica is szokott ólálkodni az ablakom alatt, de még nem sikerült megszelídítenem. Alig várom, hogy járhassak az egyetemre végre személyesen, és találkozhassak élőben a már online megismert barátaimmal és professzoraimmal!”
Zsófi egy éve még szintén csak ábrándozott arról, hogy a japáni Golden Week elnevezésű rendezvénysorozaton személyesen részt vehessen. Most viszont barátaival együtt ellátogathatott a Tokyo Towerhez is. Útközben számos érdekességet néztek meg, elmerültek Shinjuku éjszakai életébe, ahol látták a Godzilla fejet, megkóstolták a kövön sütött kagylót, a habos palacsintát és a Maid Caféba is beültek a nap végén.
„Szeretnék japán-magyar diplomata lenni és a két ország közötti kapcsolatot ápolni. Jelenleg is számos japán cég található Magyarországon, amelyek sok munkahelyet létesítenek. Szerintem a jövőben még többet tanulhatunk egymástól, a magyarok a japánoktól és a japánok a magyaroktól. Szeretném bíztatni a magyar diákokat, hogy igenis lehet nagyot álmodni, csak szorgalmasnak kell lenni a cél elérése érdekében.”