Szembenézni az ismeretlennel: így küzdhetsz meg a külföldi szakmai gyakorlat kihívásaival

Az első munkatapasztalat megszerzése önmagában nagy próbatétel, hát még ha egy idegen országban történik - de nagyon megéri!

stresszes fiú forrás freepik
Szembenézni az ismeretlennel: így küzdhetsz meg a külföldi szakmai gyakorlat kihívásaival

Életünk első munkatapasztalata mindannyiunkban kettős érzéseket szokott kiváltani: egyrészt tele vagyunk várakozással és lelkesedéssel, másrészt megjelenhetnek a félelmek, szorongások és aggodalmak is: „elég jó leszek?”, „meg fogok tudni felelni a kihívásoknak?”, „jól kijövök majd a kollégákkal?”. Ha pedig ez az első munkatapasztalat külföldön történik, akkor a kérdések és szorongások megsokszorozódnak.

Az Erasmus+ szakmai gyakorlaton való részvétel az egyetemisták életének egyik legizgalmasabb és legtartalmasabb része szokott lenni, ugyanakkor számos kihívást is hordoz magában.

A külföldi szakmai gyakorlatra induló hallgatók számára a saját kultúrából, az ismerős közegből és az ismerős életből való kilépés mellett az új környezetbe való beilleszkedés, a nyelvi akadályok leküzdése, valamint a szakmai elvárásoknak való megfelelés is okozhat izgalmat és szorongást. Ebben a cikkben ezeket a kihívásokat – és a lehetséges megoldásokat – tekintem át. 

A leggyakoribb kihívások

 Először nézzük, hogy a külföldi szakmai gyakorlat során melyek a legfontosabb kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk.

  • Kiszakadás az ismerős környezetből: Sokszor ilyenkor döbbenünk rá, hogy az ismerős közeg milyen biztonságérzést tud biztosítani – pusztán az, hogy tudjuk, hol van a legközelebbi gyógyszertár vagy hogyan kell jegyet venni a tömegközlekedésre, könnyebbé és kiszámíthatóbbá teszi az életet. 
  • Kommunikáció idegen nyelven: Hiába tanulunk sok éve angolul, hiába értjük a Netflixen az angolul nézett sorozatokat, a valóságban sokszor sokkoló az idegen nyelven való kommunikáció. A helyzetet nehezíti, ha a nyelvi akadályok a munkavégzés közben jelentkeznek: vajon meg tudom-e mutatni a valódi szakmai tudásomat más nyelven? Vajon nem fogok-e hibázni valamilyen nyelvi probléma miatt? 
  • „Kapunyitási” szorongás: az iskolarendszer – minden nehézségével és buktatójával együtt – kiszámítható és biztonságos közeg. Amikor kilépünk (vagy kitekintünk) belőle, akkor szembesülünk először a „felnőtt” élet kihívásaival. Eddig mások strukturálták az időnket és kevés felelősség nyomta a vállunkat – mostantól ez megváltozik, mi vagyunk felelősek az időbeosztásunkért és sokkal nagyobb a rajtunk lévő felelősség. 
  • Új kapcsolatok kialakítása: ez sokszor még az anyanyelvünkön sem könnyű feladat, ugyanakkor a támogató és jó kapcsolatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyakorlat során jól érezzük magunkat 

Ami ilyenkor történik bennünk

A fenti nehézségeket szinte minden (de könnyen lehet, hogy minden) hallgató átéli, ha belevág a külföldi szakmai gyakorlatba. Ilyenkor természetes módon megjelenhetnek a következő testi és lelki reakciók: 

  • Szorongás és aggodalom: a szorongás sokféle érzelmi és kognitív reakciót eredményezhet. Megjelenhetnek negatív, katasztrofizáló gondolatok a teljesítményünkkel, vagy akár az egész karrierünkkel kapcsolatban (pl. „nem lesz belőlem semmi”). Ezzel összefüggésben gyakoriak a testi reakciók – a rossz fizikai közérzet, a fejfájás, az emésztési panaszok mind jelezhetik a szorongás jelenlétét.
  • Alvás, étkezési szokások változása: az új kihívások és a szorongás hatására gyakran megváltoznak az alvási, illetve az étkezési szokásaink. Nehézzé válhat az elalvás, esetleg éjszakánként gyakrabban felriadunk. Ritkábban, de előfordulhat az is, hogy a szokásosnál sokkal többet alszunk és reggelente alig tudunk felkelni az ágyból. Az étkezéssel kapcsolatban szintén megtörténhet, hogy a szokásosnál többet, vagy a szokásosnál jóval kevesebbet eszünk. 
  • Romlik a koncentráció, figyelem, teljesítmény: a feszültség hatással van a kognitív (gondolkodási) képességeinkre is. Könnyen lehet, hogy azok a feladatok, melyek korábban rutinszerűek voltak, most komoly kihívást jelentenek. Romolhat a figyelmünk és a koncentrációs készségünk.

Ha a fenti reakciókat tapasztaljunk, ne felejtsük el, hogy jelenlétük nem azt jelenti, hogy valami baj van velünk, hanem pusztán azt, hogy a megváltozott kihívások és élethelyzet miatt szorongást és aggodalmakat élünk át.


Mit tehetünk?

A külföldi szakmai gyakorlat során jelentkező feszültség kezelése során az első kérdés az, hogy hogyan ne kezeljük a nehéz érzéseinket? Ugyanis ilyenkor nagy a kísértés, hogy olyan stratégiákat alkalmazzunk, amelyek rövid távon csökkentik a feszültséget, de hosszabb távon újabb és újabb problémákat eredményeznek.

A két leggyakoribb ilyen reakció a bezárkózás, illetve a szerhasználat (azaz az alkohol- vagy droghasználat). Előfordulhat, hogy a kommunikációs nehézségek, illetve a „nem vagyok elég jó” aggodalmak miatt kerüljük a kollégákkal való kapcsolatot, beszélgetést, találkozást és magányos életvitelt alakítunk ki. Ez azért gond, mert pont a másokkal való kapcsolat lenne az egyik legfontosabb lépés a hangulatunk javítása és a hatékony megküzdés felé. 

A nem megfelelő módszerek kerülésén túl fontos az előzetes felkészülés is: próbáljunk minél többet előre megtudni a szakmai gyakorlatról, a követelményekről és gyakoroljuk a szakmai nyelvet.

A helyszínen pedig elengedhetetlen, hogy minél hamarabb próbáljunk kapcsolódni a kollégákhoz – ez történhet a teakonyhában az ebédszünetben, vagy bármilyen közös céges program során. Ez csökkenteni fogja a magány-érzésünket, a stressz-szintünket, valamint így alakíthatunk ki olyan kapcsolati hálót, ami segítséget jelenthet, ha támogatásra lenne szükségünk. 

A hatékony stresszkezeléshez szintén fontos a megfelelő, kiegyensúlyozott életvitel fenntartása. Az éjszakázások, a túlságosan gyakori bulik miatt például könnyen felborulhat az alvás-ébrenlét ciklusunk. Stresszhelyzetben pedig könnyen elmaradhat a megszokott testmozgás, testedzés, illetve az étkezésünk rendszertelenebbé válhat – ez mind fokozhatja a negatív érzéseket.  Próbáljuk meg elkerülni ezeket a veszélyeket és folytassuk a korábban bejáratott és működő életvitelt.

Szembenézni a kihívásokkal

Az első (külföldi!) szakmai gyakorlattal kapcsolatos negatív érzések (félelem, szorongás) természetes módon mindenkinél megjelennek – azok egyetlen módon kerülhetőek el teljesen: úgy, ha nem is vágunk bele.  Ez esetben viszont egy életre szóló lehetőségről mondanánk le, így érdemes inkább szembenézni a kihívásokkal, hogy utána magabiztosabban léphessünk a munkaerőpiacra a diplomázást követően. 

Igaz, hogy a külföldi szakmai gyakorlaton való részvétel számos kihívást hozhat, de ugyanakkor rengeteg felejthetetlen élményt és kivételes tudást is nyújt.

Ne felejtsük el, hogy a kihívások természetes részei az életünknek és a velük való megküzdéshez mindig rendelkezésre állnak stratégiák és támogatások. Az önfejlesztés és az új kultúrák megismerése pedig rendkívül értékes tapasztalatokkal jár. Az Erasmus+ programban való részvétel sok kihívással járhat, de ezeken keresztül  javulnak a megküzdési képességeink, ami egész későbbi életünkre pozitív hatással lehet.


A kép forrása: @pch.vector (Freepik.com)