Pályázó kérdései a volt ösztöndíjashoz

A diploma utáni Erasmus+ szakmai gyakorlatról

Pályázó kérdései a volt ösztöndíjashoz
Pályázó kérdései a volt ösztöndíjashoz

A diploma utáni Erasmus+ szakmai gyakorlat egy igazán rugalmas lehetőség azoknak a hallgatóknak, akik nemzetközi tapasztalatot szereznének végzés után, még a nagybetűs élet előtt. De a pályázni készülő hallgatókban felmerülhetnek kérdések ezzel a mobilitási formával kapcsolatban, melyeket az tud a legjobban megválaszolni, aki már megtapasztalta. A kérdéseket ezúttal Nagy Zsófia, a METU pályázás előtt álló hallgatója tette fel, a válaszokat Bajnay Flóra, volt ösztöndíjas adta.


Miért döntöttél úgy, hogy az egyetemet megtoldod még egy diploma utáni külföldi szakmai gyakorlattal?

Már az alap – és a mesterszakom teljesítése alatt is eltöltöttem egy-egy félévet Erasmus+ tanulmányi ösztöndíj keretében külföldi egyetemeken. Mivel a hazatérésem után regisztráltam az Erasmus+ alumni adatbázisba, könnyű volt a tájékozódás további mobilitási lehetőségek kapcsán, és számomra egyértelmű volt, hogy a tanulmányi ösztöndíjak mellett a szakmai oldal nyújtotta lehetőségekkel is élni szeretnék. Mivel tanulmányaim alatt egyéb, főként önkéntes tevékenységeket is folytattam, nem szerettem volna egy nyárba zsúfolni a külföldi szakmai tapasztalatszerzést, így tökéletesnek tűnt a diploma utáni lehetőség. Egy hosszabb gyakorlat számomra nemcsak azért volt kulcsfontosságú, hogy mélyebb belátást nyerjek az általam kiválasztott szervezet működésébe, illetve maga a város adta kulturális lehetőségekbe. Az is célom volt, hogy időt nyerjek az igazi pályakezdés előtt, és végiggondolhassam, hogy hol, milyen területen szeretnék elkezdeni dolgozni.


Milyen tapasztalataid voltak a pályázással kapcsolatban? Kaptál elegendő információt?

A papírmunkában rutinos voltam, hiszen már túl voltam két Erasmus+ tanulmányi ösztöndíjas időszakon. A diploma utáni szakmai gyakorlat pályázása abban azonban teljesen más dinamikát követel, hogy a szorgalmi időszak kellős közepén kell gyakorlati helyekre jelentkezni, interjúkon részt venni és azon igyekezni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése előtt már meg legyen kötve a szerződés. Számomra az erasmusintern.org-nak köszönhetően célzott és könnyű volt a keresési folyamat, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Irodájának munkatársai pedig a papírmunkát tették gyerekjátékká.


Hogyan találtál gyakornoki helyet?

Mindenképpen Berlinbe szerettem volna menni. A már említett erasmusintern weboldalt böngészve találtam olyan lehetőségeket, amelyek szimpatikusak voltak a számomra. 4-5 szervezethez jelentkeztem, és végül itt találtam rá a fogadóhelyemre is. Szerettem volna belátást nyerni a neveléssel, illetve (non-formális) oktatással foglalkozó non-profit szervezetek világába. Ebben a témakörben is könnyű volt izgalmas lehetőségeket találni ezen az oldalon.


Mennyi időre pályáztál, és miért pont ennyi időtartamra?

Hét hónapra pályáztam. Maximálisan kihasználtam az Erasmus+ 12 hónapos ösztöndíjtámogatását a mesterképzésem alatt, hiszen korábban 5 hónapot tanulmányi mobilitási programra nyertem el. Véleményem szerint 5-6 hónap kell ahhoz, hogy valaki teljesen otthonossá váljon egy munkahelyen, kiismerje magát, és elkezdődjön az igazi szárnybontogatás és fejlődés. A nyári szakmai gyakorlat nekem ehhez túl kevés időt adott volna. A tanulmányaim nem követeltek meg kötelező szakmai gyakorlatot, csúszni pedig nem szerettem volna. Emiatt értékeltem annál is inkább a kényelmesebb és nagyobb rálátást adó diploma utáni verziót.


Mi volt a feladatod a munkahelyeden? Milyen volt az időbeosztásod?

A szakmai gyakorlat során betekintést nyerhettem egy civil szervezet belső folyamataiba: projekttervezés, végrehajtás, kiértékelés, jelentések és támogatások írása, általános kommunikáció és közösségi média menedzsment. Kedvenc projektem, melynek szerves része lehettem, egy kétnapos workshop volt Bridging Cultures néven, melynek keretein belül Berlin különböző gimnáziumaiba látogattunk el, ahol az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival foglalkoztunk. A projektek fix dátumai mellett én dönthettem el, mikor kezdek és végzek az irodában. A legtöbben a későbbi kezdést preferálták, én viszont szerettem korábban kezdeni. Mivel közeledett a tél és egyre rövidebbek lettek a napok, szerettem volna még világosban felfedezni és élvezni a várost munka után.    


Segítették a munkatársak a beilleszkedésedet? Volt mentorod, akihez fordulhattál szakmai segítségért?

Ennél a szervezetnél már teljesen be vannak arra rendezkedne, hogy gyakornokokat fogadjanak. Dokumentumok, prezentációk, kisfilmek álltak rendelkezésemre az első naptól fogva, illetve mentorom is volt, akivel végig szorosan együttműködve dolgoztunk.


Miben fejlődtél ez alatt az időszak alatt?

Visszatekintve úgy gondolom, hogy leginkább emberileg fejlődtem sokat. Ez volt az első igazi teljes munkaidős állásom, ahol kikerülve az egyetemi közegből teljesen újfajta felelősségvállalás és felelősségtudat erősödött meg bennem. Mások munkája függött tőlem, egy szervezetet képviseltem, melynek színvonalához méltóan kellett teljesítenem.


Tartod a kapcsolatot a volt munkatársaiddal?

Az ott dolgozók nyitottak és segítőkészek voltak, így egy kölcsönösen támogató viszony alakult ki köztünk. Habár már nem találkozunk rendszeresen, nyomon követem tevékenységüket és kapcsolatban állunk a közösségi médián keresztül. A már említett Bridging Cultures workshopokhoz Indiából érkezett tréner lánnyal nagyon szoros barátság alakult ki közöttünk, azóta is tartjuk a kapcsolatot. Épp tervezés alatt áll az indiai látogatásom.


Mi volt a legnagyobb nehézséged, és hogyan oldottad meg?

A legnagyobb nehézség a szálláskeresés volt. Berlinben köztudottan nehéz szállást találni, hiszen hatalmas a verseny a lakáskeresők között. Ráadásul én még csak helyben sem voltam, csak távolról, online interjúkkal tudtam próbálkozni, amely még jobban csökkentette az esélyeimet. Non plus ultra megoldással sajnos nem szolgálhatok, de a nekem bevált receptet megosztom: 4 kemény hónap, 10+ Facebook csoport és lakáskereső oldal, 100+ kapcsolatfelvétel és ... nos, 4 darab tényleges online interjú után sikerült megtalálnom a tökéletes szállást. A lényeg a kitartás.


Volt rá lehetőséged, hogy más Erasmus+ ösztöndíjasokkal is ismerkedj? Lettek helyi barátaid?

Igen, a fogadó szervezetem folyamatosan fogad Erasmus+ szakmai gyakorlaton résztvevőket és önkénteseket. Az egyik kollégám ugyanígy, diploma utáni szakmai gyakorlattal érkezett Görögországból. Könnyű volt megtalálni a közös hangot, sok közös projekten együtt kellett dolgoznunk, így természetesen alakult ki közöttünk egy nagyon erős kapocs. A szakmai gyakorlatunk után mindketten úgy döntöttünk, hogy határozatlan időre Berlinben maradunk a gyakorlat letelte után is, így a mai napig tartjuk a kapcsolatot.


Mit javasolnál nekünk, pályázáson gondolkodóknak, miért vágjunk bele?

A diploma utáni szakmai gyakorlat szerintem egy hatalmas ugródeszka az egyetem befejezése és az első főállás betöltése között. Ez a fajta szakmai gyakorlat lehetőséget ad arra, hogy első munkatapasztalatunkat egy neves nemzetközi intézmény külföldi székhelyén szerezzük meg. Nem is beszélve azokról az interkulturális és szociális készségekről, melyeket egy ilyen multikulturális környezetben való érvényesülés során szerezhetünk meg.


Ha szeretnél többet megtudni arról, hogy mit nyújt a diploma utáni Erasmus+ szakmai gyakorlat, olvasd el az alábbi cikket!

Pályázással kapcsolatos információkért keresd fel 
intézményed Erasmus+ koordinátorát!