Horizontváltás a magyar felsőoktatásban - a Pannónia Ösztöndíjprogram első két éve

Két éve indult a Pannónia Ösztöndíjprogram, amely új távlatokat nyit a magyar felsőoktatás nemzetközi mobilitásában, jubileumi konferenciája ezt ünnepelte a Néprajzi Múzeumban.

A Pannónia Ösztöndíjprogram második születésnapját ünneplő konferencia méltó helyszínen, a Néprajzi Múzeumban fogadta a hazai felsőoktatás vezetőit, a program koordinátorait és résztvevő hallgatóit, valamint a nemzetközi mobilitás iránt érdeklődő szakembereket.

A Néprajzi Múzeum, mint helyszín szimbolikus keretet adott az eseménynek: a hagyomány és az innováció találkozása jól tükrözte a program üzenetét. A kultúra egyszerre őrzi az identitást és nyit kaput a világ felé - éppúgy, mint a Pannónia Ösztöndíjprogram.

A rendezvényt a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak előadása nyitotta meg. Felnőtt sztenderd kategóriában az idei magyar bajnok pár, Kondás Bíborka és Gali Gergő, egy tangó kűrt adtak elő, míg a Pityke-díjas Baka Levente egy legényest, párjával, Nemes Nórával kiegészülve, pedig magyar szentbenedeki táncot mutattak be. A fellépők - maguk is pannóniás hallgatók - személyes példái annak, hogyan gazdagítja a külföldi tapasztalat a szakmai és egyéni fejlődést.

A Pannónia Ösztöndíjprogram második születésnapi konferenciáját dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, valamint szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkára nyitotta meg. Köszöntőjében felidézte a Tempus Közalapítvány immár közel harmincéves szakmai tevékenységét, és kiemelte, hogy annak egyik legdinamikusabban fejlődő eleme a Pannónia Ösztöndíjprogram, „a magyar fiatalok sikerprogramja.”

A program indulása óta egyértelművé vált: 

A Pannónia mára már kinőtte az induló programok világát - megérkezett a tudatos építkezés szakaszába.

Dr. Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy a program eddig 12 ezer résztvevőt, több mint 4 ezer partnerintézményt, félmillió külföldön töltött napot és 60 ezer megszerzett kreditet tudhat maga mögött, a mobilitások pedig – az Antarktiszt kivéve - mára a világ valamennyi régiójára kiterjedtek. Hangsúlyozta, hogy a Pannónia Program 2024 óta évi 10 milliárd forintos költségvetéssel működik, lehetőséget biztosítva a rövid tanulmányutaktól egészen az egyéves képzésekig. A program egyaránt támogatja a hallgatók, az oktatók és az intézmények fejlődését: a kiválósági ösztöndíjaktól kezdve a rövid tanulmányutakon és a teljes szemesztert finanszírozó lehetőségeken át egészen a nemzetközi oktatói programig, amely külföldi professzorokat von be a hazai felsőoktatásba.

Dr. Lantos Krisztina, a Tempus Közalapítvány elnöke köszöntőjét Albert Schweitzer gondolatával nyitotta: „A tudás mezején addig kell vándorolnunk, amíg a tudás át nem alakul a világról szerzett tapasztalattá.”

Ezzel is hangsúlyozva: a Pannónia Program valódi ereje abban rejlik, hogy a megszerzett tudás tapasztalattá, a tapasztalat pedig hazahozott, a közösséget gazdagító értékké válik. A Tempus Közalapítvány elnöke kiemelte, hogy a program rugalmas és bővíthető, és a következő években további innovációk várhatók, amelyek még szélesebbre nyitják a nemzetköziesítés lehetőségeit.

Egy teremben a Tempus Közalapítvány elnökasszonya mond köszöntőbeszédet a a hallgatóságnakDr. Lantos Krisztina, a Tempus Közalapítvány elnöke

Az ünnepi tortavágást és a pezsgős koccintást követően Prof. Dr. Kovács Levente, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, az Óbudai Egyetem rektora, a magyar felsőoktatás helyzetéről és a nemzetköziesítés hazai egyetemek életében betöltött szerepéről tartott keynote előadást. Rámutatott, hogy a Pannónia Program nem pusztán mobilitási lehetőség, hanem olyan stratégiai eszköz, amely hosszú távon formálja a magyar felsőoktatás jövőjét. Felidézte, hogy a program „lendületből született, és ma is ebből a közös lendületből táplálkozik” – amit az elmúlt két év sikerei is alátámasztanak.

Kiemelte a nemzetköziesítés sajátos jelentőségét: Magyarország számára a világ felé való nyitás nem csupán lehetőség, hanem felelősség is. 

A nemzetközi jelenlét - fogalmazott - nem öncél, hanem a hazai felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele.

Ebben a Pannónia Ösztöndíjprogram kulcsszerepet játszik, hiszen olyan rugalmas megoldásokat kínál - köztük a 7-10 napos rövid távú mobilitásokat -, amelyek sok hallgató számára teszik elérhetővé a nemzetközi tapasztalatszerzést.

Egy teremben a Tempus Közalapítvány rektora tartja előadását a a hallgatóságnak Prof. Dr. Kovács Levente, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, az Óbudai Egyetem rektora

Hangsúlyozta továbbá, hogy az elmúlt két évben több száz új partnerkapcsolat épült ki, ami jól mutatja: a magyar egyetemek iránt ma is erős a nemzetközi érdeklődés.

Zárszavában kiemelte, hogy a külföldön szerzett tapasztalat akkor nyeri el valódi jelentőségét, amikor hazatérve beépül a magyar felsőoktatás, a gazdaság és a társadalom működésébe. A program több mint 12 000 résztvevője - kutatók, mérnökök, vállalkozók és jövőbeli innovátorok - pedig mind azok közé tartoznak, akik a következő évtizedekben alakítani fogják Magyarország jövőjét.

Az előadást egy szakmai kerekasztal-beszélgetés követte „Hogyan alakítja a Pannónia Program a nemzetközi mobilitási trendeket?” címmel. 
A résztvevők, Prof. Dr. Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, Prof. Dr. Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese, Prof. Dr. Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora, valamint Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója arra keresték a választ, miként formálja át a nemzetközi mobilitási szcénát a program megjelenése és gyors ütemű fejlődése. A beszélgetés középpontjában a Pannónia Ösztöndíjprogram meghatározó elemei álltak: a kiválósági komponensek, az Európai Unión kívüli széles mobilitási lehetőségek, valamint a rövid távú mobilitási formák. A résztvevők azt járták körül, hogy ezek a keretek hogyan terelik új irányokba a felsőoktatási trendeket, és milyen új perspektívákat nyitnak a hallgatók és az intézmények számára.

A kerekasztal-beszélgetést Verses István, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ és felsőoktatási nemzetköziesítési igazgatója moderálta.

Szakmai kerekasztalbeszélgetés a színpadon rektorokkal Szakmai kerekasztal-beszélgetés rektorokkal - Verses István, Prof. Dr. Szabó Lajos, Prof. Dr. Gellén Klára, Prof. Dr. Sterbenz Tamás és Bodrogi Richárd (balról jobbra).

A Pannónia Ösztöndíjprogram két év alatt látványos fejlődést hozott a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszerében.

Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese kiemelte, hogy a program egyik legnagyobb hozadéka a szélesebb spektrumú, rugalmas mobilitási utak megteremtése. Ezek nemcsak a hallgatók egyéni pályáját támogatják, hanem hosszabb távon közös képzések szervezését és kutatási együttműködések alapját is adják.

A Szegedi Tudományegyetemen már mind a 12 kar aktívan részt vesz a programban, és jelentős a nyitás Ázsia, Észak-Afrika és Dél-Amerika országai felé.

Prof. Dr. Szabó Lajos, a Corvinus oktatási rektorhelyettese szerint:
A Pannónia Ösztöndíj Program kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy a hallgatók számos top egyetemre juthatnak el, ami nemcsak az ő versenyképességüket, de az intézmény megítélését is erősíti

A Corvinus már több mint 700 hallgatót küldött hosszú távú mobilitásra, és a rövid programok az elmúlt két évben robbanásszerűen váltak népszerűvé.

Prof. Dr. Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora fontosnak tartotta kiemelni, hogy a program segített levetkőzni azt a korábbi szemléletet, miszerint „minden a TF-en központosul”. A sporttudomány globális terület, ahol az igazi tudás gyakran csak a sportágak szülőhazáiban sajátítható el. A Pannónia Program ebben teremtett új lehetőségeket: az egyetem hallgatói ma már olyan szakmai központokba jutnak el, mint Thaiföld, az Egyesült Államok vagy távol-keleti sportakadémiák. Két év alatt a mobilitások száma megháromszorozódott.

Rektorok szakmai kerekasztal beszélgetése a színpadon a konferencia kapcsán

A beszélgetésben Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója hangsúlyozta, hogy a program sikerének alapja a közös munka: „A program a közös építkezés eredménye”.

A Pannónia Ösztöndíjprogram sikerét az adja, hogy a magyar egyetemekkel szoros együttműködésben, azok saját igényeire szabva jött létre. A rendszer valóban rugalmas és intézményre szabható felépítést kapott, így minden felsőoktatási szereplő megtalálhatja benne a saját fejlődési útját. 

A beszélgetés tanulsága egyértelmű: a Pannónia Ösztöndíjprogram új korszakot nyitott a magyar felsőoktatás nemzetköziesítésében. A program:

  • rugalmas, intézményi igényekre szabható,
  • új régiók felé is megnyitotta az utat,
  • megerősítette a nemzetközi bizalmat,
  • és nagyságrendekkel növelte a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitást.

A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a program a következő években tovább erősíti Magyarország nemzetközi felsőoktatási jelenlétét.

A konferenciát egy személyes és jó hangulatú kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol Galán Angéla moderálásával a Pannóniás hallgatók osztották meg mobilitási tapasztalataikat. A beszélgetésben szó esett ösztöndíjas élményeikről, kultúrsokkról, kulturális különbségekről, valamint a kínai, brazil, holland és ciprusi helyi sajátosságokról.

Hallgatók beszélgetnek ösztöndíjas élményeikről moderátorral a színpadonHallgatói beszélgetés - Szatmári Sára, Hódi Gréta, Palácsik Dominik, Magyarósi Máté és Galán Andrea (balról jobbra). 

Szatmári Sára, az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus hallgatója többek között a Beijing Institute of Technology nyári egyetemén vett részt, ahol kínai mobilitása során szakmai és kulturális téren is sokat fejlődött. Hódi Gréta, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója Cipruson töltötte tanulmányi mobilitását, ahol amerikai stílusú orvosképzéssel és aktív kórházi gyakorlatokkal gazdagodott. Palácsik Dominik, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója a Hollandiában tanult márkaépítést és digitális kereskedelmet. Hollandiai mobilitása jelentősen fejlesztette angoltudását és önbizalmát, miközben a szabálykövető, szervezett környezet megtanította számára, hogy kitartó munkával bárki szakértővé válhat, és hogy a kulturális különbségek értékes, tartós barátságokat teremthetnek. Magyarósi Máté, a Pécsi Tudományegyetem biológus hallgatója Brazíliában töltötte mobilitását. Brazíliai kutatási tapasztalatai alapvetően formálták szakmai érdeklődését a biobiztonság irányába, miközben a portugál nyelv gyors elsajátítása és a kulturális sokszínűséghez való alkalmazkodás jelentős személyes fejlődést hozott számára.


Fotó: Lékó Tamás