Az Államközi ösztöndíjak határtalan lehetőségei

Az Államközi ösztöndíjak mobilitási lehetőséget biztosítanak a felsőoktatás teljes spektrumán, a pár napos tanulmányutaktól a teljes képzéseken át.

A nemzetközi tapasztalatszerzésnek számos formája létezik. Közös bennük, hogy a kint megszerzett ismeretek és tapasztalatok meghatározzák személyiségünket, a világról alkotott képünket, de a karriertervezésben is fontos szerepet töltenek be. Az Államközi ösztöndíjak mindezekre lehetőséget biztosítanak a felsőoktatás teljes spektrumán, a pár napos tanulmányutaktól a teljes képzéseken át.

Mi az az Államközi ösztöndíj?

Államközi ösztöndíjak alatt azokat a lehetőségeket értjük, amelyek Magyarország és egy másik állam között létrejött kétoldalú oktatási együttműködési megállapodások alapján valósulnak meg.

A felsőoktatási hallgatók, doktoranduszok, oktatók és kutatók mellett kutatóintézetek munkatársai is jogosultak lehetnek a pályázásra, bármely tudományterületről, illetve művészeti ágból. Négyféle ösztöndíjtípusra lehet pályázni, mind kiutazói, mind beutazói irányban: a felsőoktatás mindhárom képzési szintjén elérhető egy vagy két féléves hallgatói részképzésre vagy teljes diplomás képzésre, kutatói-oktatói tanulmányútra, illetve nyári egyetemi kurzusra.

Mivel minden ösztöndíjkiírás az adott országgal kötött megállapodás alapján készül el, a pályázók köre és a pályázás feltételei – így a létszámok, a juttatások mértéke és a szállás biztosítása – országonként és ösztöndíjtípusonként eltérőek.

A Tempus Közalapítvány szerepe

Az egyes országokkal megkötött kétoldalú egyezmények alapján létrejött ösztöndíjak pályázatainak elbírálásában – és gyakran a finanszírozásában is – mindkét állam ösztöndíjat kezelő szervezete részt vesz. Ezt Magyarországon korábban a Balassi Intézet Magyar Ösztöndíj Bizottsága (MÖB), 2015 óta a Tempus Közalapítvány végzi.

A pályázati lehetőségek és feltételek a Tempus Közalapítvány honlapjáról elérhetőek el, pályázni pedig a scholarship.hu oldalon lehet. Az online pályázati rendszer felhasználóbarát; egyszerű pályázást, szerződéskötést és beszámolást biztosít.

„A világlátott munkaerőt mindenhol szívesen fogadják”

Gát Ákos Bence 2014-től az Igazságügyi Minisztérium munkatársa és a Szegedi Tudományegyetem óraadója. Tudományos tevékenységét 2019-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatja doktoranduszként és az Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet (EUSTRAT) kutatójaként. Részt vett az NKE Nemzetek Európája Karrierprogram kidolgozásában is, ahol a francia köztisztviselő-képző ENA-n (Ecole Nationale d’Administration) szerzett tapasztalatait is felhasználta.

Fő kutatási témája az európai uniós jogállamiság-politika. Az egyetemet Franciaországban végezte, a jog, a közigazgatás és a politikatudomány legfontosabb intézményeiben: a Párizsi Sciences Po-n, a Strasbourgi Egyetemen, a Paris 1 Panthéon-Sorbonne Egyetemen és az ENA-n szerezte diplomáit. Az ENA-n eltöltött időben a francia és a magyar állami ösztöndíjak támogatását is igénybe tudta venni, magyar részről az Államközi ösztöndíjak segítségével. Emellett egy évig tanult Erasmus ösztöndíjasként a barcelonai Pompeu Fabra Egyetemen.

Mi volt meg előbb: a nemzetközi politika vagy a külföldi képzés iránti érdeklődése?

Szegedre jártam francia kéttannyelvű gimnáziumba, ott mutatták be nekünk a francia Sciences Po-t. Akkor már érdekelt a jogtudomány, a közgazdaságtan, a történelem és a politika; az ötlet pedig, hogy egy különleges francia egyetemen tanulhatok, amely mindezekbe betekintést enged, felkeltette az érdeklődésemet. Így több hazai egyetem mellett, a Sciences Po-ra is beadtam a jelentkezésemet.

Franciaországba, majd Spanyolországba kerülve mindig szívesen beszéltem a hazámról, ösztönszerűen igyekeztem elmagyarázni a külföldieknek, hogy mi miért történik Magyarországon. Ahogy az európai viták kibontakoztak, egyre fontosabbnak találtam ezt a feladatot. Megfigyeltem, hogy az említett országok médiafelületein sokszor nagyon egysíkúan jelennek meg a hazánkban vita tárgyát képező kérdések. Innen jött az ötlet, hogy létrehozzam a Duel Amical – vitapolitika.hu nemzetközi internetes vitamagazint, ahol a kiegyensúlyozottságot azáltal próbáltuk elérni, hogy minden témában két ellentétes nézőpontú cikket közöltünk, az adott országból származó két különböző szerző tollából.

Mit gondol, hogyan lehet motiválni a hallgatókat, hogy világot lássanak az egyetem keretein belül?

Bár elsősorban nem oktatóként dolgozom, sok fiatallal és egyetemistával vagyok kapcsolatban az egyetemen és a minisztériumban végzett munkám során egyaránt. Ezek alapján praktikusan közelíteném meg ezt a kérdést:

először rövidebb utakra érdemes menni. Így a hallgató elindulhat azon az úton, hogy meglátja, megtapasztalja, hogy a megszokott közegén túl milyen lehetőségei vannak, és jobban el tudja dönteni, hogy érdekelné-e a hosszabb időtartamú külföldi mobilitás is.

Biztosítani kell a lehetőségeket, és ösztönözni mindenkit arra, hogy éljenek velük. Lássanak világot, majd kamatoztassák megszerzett tudásukat a munka világában is. Az egyetem első éveiben még a kreditbeszámítás és a külföldön tanult tantárgyak elismertetése az elsődleges, de utána már az foglalkoztat mindenkit, hogy a külföldi tanulmányokat, esetleg a külföldön szerzett diplomát hasznosítani tudják-e itthon. Megerősíthetem, a közigazgatásban ez mindenképpen egy plusz. Az utóbbi években ez a szektor is sokat változott, fiatalos lendületet kapott – a külföldön megszerzett tudás pedig mindenképpen előnyt jelent az állásinterjún. A kreatív, pontos, precíz és világlátott munkaerőt mindenhol szívesen fogadják.

Mi az, ami miatt érdemes nekivágni a külföldi tapasztalatszerzésnek?

Ha valaki kimegy külföldre, egyszerre ébred rá, hogy mi az erőssége a hazájának és a másik országnak. Ebből tud a későbbiekben is töltekezni, ötleteket meríteni. Megtapasztalja a sokszínűséget, azt, hogy minden országban más a jellemző; és ebből rengeteget lehet tanulni, illetve később profitálni.

A mobilitás emellett önállóságra is nevel. Ez egy nagyon jó teszt, hiszen ilyenkor rá vagyunk kényszerítve, hogy a legegyszerűbbtől a legnehezebb feladatig mindent egymagunk oldjunk meg.

Fontos, hogy megismerjünk új országokat, azok kultúráját és nyelvét egyaránt. Ha valaki szilárd alappal érkezik meg egy addig számára idegen országba, akkor csak gazdagodni fog a különbségek felfedezésétől, amelyek nem felülírják eddigi ismereteit, hanem jól kiegészítik azokat. Az egyik ilyen előny, amire szert tehetünk, a nyelvtudás. Ez egy olyan egyedi ismeret, amivel a munkaerőpiacon is ki lehet tűnni.

További ösztöndíjlehetőségek

Államközi ösztöndíjas kezelésben áll a német-magyar Deutscher Akademischer Austausch Dienst (DAAD), magyarul Német Felsőoktatási Csereszolgálat is, mely tanulmányi és kutatói ösztöndíjakat kínál Németországba – és német kutatóknak Magyarországra –, továbbá 2018-tól az Hubert Curien-Balaton Program, mely francia-magyar közös társadalomtudományi kutatási projekteket támogat (a program természettudományi részét az NKFIH kezeli). A Tempus Közalapítvány az államközi cserelehetőségek mellett a Magyar Állam által kínált ösztöndíjakat is koordinál, így az osztrák-magyar kapcsolattörténetet kutatók számára a bécsi Collegium Hungaricumba szóló lehetőséget, valamint a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, amely kiemelkedő teljesítményű és képességű fiatal kutatóknak, művészeknek és szakembereknek szól valamennyi tudományterületen, a világ bármely országába.