A szlovák nyelv, ami végigkísérte az életem

Nyelvkurzus anyanyelvi környezetben, életre szóló grúz barátok, ráadásul még a pályázati folyamat is egyszerű? Lilla a CEEPUS ösztöndíjas élményeiről mesélt nekünk.

Hallgatói történetek szlovák nyelv CEEPUS program
A szlovák nyelv, ami végigkísérte az életem

Ritka, hogy a hallgatók valamelyik szomszédos ország nyelvét válasszák fő szaknak az egyetemen, ráadásul az igencsak nehéz szlovák nyelvet. Te mégis emellett döntöttél. Honnan jött az ötlet?

Szlovák nemzetiségi faluból származom, tehát óvodában és általános iskolában tanultam már a nyelvet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdtem újra a szlovák nyelvet, szlavisztika szakon. Másodévben nyertem el először a CEEPUS ösztöndíjat Szlovákiába, ekkor a szlovák mellett még angol nyelvű órákat is vettem fel. Mesterképzésre az ELTE Közép-Európa tanulmányok szakára mentem. Itt már magabiztosabb szlovák nyelvtudással újra jelentkeztem a CEEPUS ösztöndíj pályázatra. Így kerültem másodszorra Szlovákiába, ezúttal Pozsonyba a Comenius Egyetemre szlovakisztika szakra.

Hol hallottál erről az ösztöndíj lehetőségről?

Alapképzés alatt hallottam róla az egyik tanáromtól. Három hónapot töltöttem Besztercebányán CEEPUS részképzéssel. Nagyon tetszett a program, jó emlékeim voltak róla, így egyértelmű volt, hogy mesterképzés alatt újra jelentkezem. Egyszerű a pályázási folyamat, az ösztöndíj majdnem teljesen fedezte a költségeket, kevés önrészt kellett hozzátenni.

3 hónap Besztercebányán CEEPUS részképzéssel

Milyen volt a külföldi részképzés a mesterszakod alatt?

Pozsonyban az egyetemen van egy tanszék, ahol kifejezetten a külföldön szlovák nyelvet tanulók számára szerveznek kurzusokat. A második ösztöndíjas időszakom céljául ezt a tanszéket választottam. Ott olyan tanárok tanítottak, akik tudták, hogy nem vagyunk anyanyelvűek, úgy próbálták átadni az anyagot, hogy azt mégis mindenki megértse. Nagyon jó élmény volt. Különböző szintű nyelvtudással érkeztek a hallgatók, az órák bontásban zajlottak középhaladó és haladó csoportban. Én az előbbiben voltam, de a haladóba is átjártam. Nyelvórán például grammatikát, fonológiát tanultunk, de szlovákul volt az irodalom, a történelem óra is. A vizsgák sem voltak nehezek. 20 kreditet kellett kint teljesíteni (4-5 kreditesek voltak az órák, nem volt nehéz összeszedni), amiből itthon 15-öt elfogadtak.

A kint töltött idő óriási segítség volt, rutint adott, sokkal bátrabban használom a nyelvet azóta. Ez is volt a fő célom a kiutazással, a nyelvgyakorlás.

Ezen kívül kapcsolatépítés szempontjából is remek döntés egy külföldi ösztöndíjprogram. Európában most már nagyon sok helyre utazhatok és van kit felhívnom, hogy „Szia, jövök!”

Mesélj az ott szerzett barátokról!

Pozsonyban hárman voltunk egy szobában, egy magyar lány mellett egy grúz lánnyal laktam együtt. Rajta keresztül az egész pozsonyi grúz közösséget megismertem. Illetve volt egy olasz lány is, akivel hamar egy hullámhosszra kerültünk, azóta is tartjuk a kapcsolatot. Jó kis csapat voltunk.

Pozsonyi barátok - hallgatói történetek

A grúzokkal nagyon sok közös élményben volt részünk, azóta többször is meglátogattam őket. A pozsonyi szemeszter végén mindenki hazautazott a téli szünetre, kivéve őket. Szomorúak voltak, hogy egyedül lesznek a koliban, így anyukámmal úgy döntöttünk, hogy meghívjuk őket magunkhoz. Nagyon örültek neki. Teljesen más kultúra az övék, mégis nagyon tetszett nekik az ünnep. Különleges karácsonyunk volt. Én is jártam Grúziában többször, volt, hogy egy hétig vendégeskedtem náluk, családi környezetben. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, vagy én megyek hozzájuk, vagy ők jönnek ide. De akkor is szólnak, ha épp átutaznak Pesten, és csak fél órájuk van.

Mit csináltál azóta itthon? Van lehetőséged a szlovák nyelvet gyakorolni?

Egy hónappal a hazaérkezésem után a Szlovák Intézetben kezdtem el dolgozni. A külföldi részképzés után nagyon jól tudtam használni a nyelvet, az ott megszerzett ismereteket hasznosítani. Nagyon sokat foglalkoztam filmekkel, irodalommal. A kint töltött idő után nagyon könnyen ment mindez.

Ha a nyelvet használod is itthon, gyakran mész vissza látogatóba?

Rendszeresen megyek, igen, szeretek oda járni, nosztalgiázni. Ha elsétálok egy utcán, ahol van egy emlékem, mindig mosolygok. Jó visszamenni.

Ha Téged is érdekel a CEEPUS ösztöndíj, tájékozódj a részletekről az alábbi linken!