Önmagad egy sokkal fejlettebb verziójává léphetsz elő - két szemeszter Cartagenában
Hogyan formál át a külföldi önállóság és a gyakorlati oktatás? Vajkai Miklós, a Széchenyi István Egyetem programtervező informatikus hallgatója mesél cartagenai tapasztalatairól.
Mesélj egy kicsit arról, hol vagy és mit tanulsz?
Jelenleg a délkelet-spanyolországi Murcia tartomány egyik ékszerdobozában, Cartagena kikötővárosában tanulok a Pannónia Ösztöndíjprogrammal. A Cartagenai Politechnikai Egyetemen (Universidad Politécnica de Cartagena) töltök el két szemesztert telekommunikáció mesterszakon. Bár a kinti képzés némileg eltér az otthoni programtervező informatikus szakomtól, pont ez adja a dolog szépségét: ez a program biztosította a legtöbb szakmai átfedést, miközben olyan új, gyakorlati perspektívákat nyit meg előttem, amelyeket azonnal beépíthetek a szaktudásomba.
Mi alapján esett a választásod erre az országra, illetve erre az egyetemre?
Évek óta dédelgetett álmom volt, hogy hosszabb időt töltsek Spanyolországban, és igazán fejest ugorjak az itteni kultúrába, a helyiek magával ragadó életstílusába. Így nem is volt kérdés: amikor megfogalmazódott bennem a külföldi tanulmányok gondolata, azonnal Spanyolországot vettem célba. Szerencsére a Széchenyi István Egyetem és a cartagenai intézmény közötti partneri kapcsolat, valamint a szakirányok találkozása tökéletes alapot adottak ehhez. Így kapott zöld utat az utazás, és végül erre a csodás kikötővárosra esett a választásom.
Mik az első benyomásaid az országról?
Ami az első pillanatban feltűnik, az az otthonitól teljesen eltérő, hamisítatlan déli atmoszféra és a tengerparti életérzés. Az emberek hozzáállása az élethez irigylésre méltó: sokkal nyugodtabbak, és stressz helyett a pillanat megélésére törekednek. Bár a boltok szokatlan ritmusban nyitnak és zárnak, a helyieknek valahogy mégis mindenre jut idejük, miközben maximálisan élvezik a mindennapokat.
Ez a végtelen lazaság persze néha türelmet igényel – a hivatalos ügyintézésnél például nem a bürokrácia a szűk keresztmetszet, egyszerűen csak mindennek megadják a módját és az időt. A spanyolok alapvetően rendkívül nyitottak és segítőkészek, de egy jó tanács a leendő ösztöndíjasoknak: a helyiek ritkán beszélnek angolul, így az alapszintű spanyol nyelvtudás igazi szupererő, amivel pillanatok alatt közelebb kerülhetünk hozzájuk.
Mi a legnagyobb kihívás kint és hogyan küzdöttél meg vele?
Ha a legnagyobb kihívásokat és egyben a legnagyobb tanulási pontokat kellene kiemelnem, az első mindenképpen a helyi spanyol nyelv lenne – pontosabban a kiejtés. Murcia régióban beszélik ugyanis az egész ország legkarakteresebb, legerősebb dialektusát. Az érkezésem utáni első hetekben bizony komolyan iparkodnom kellett, hogy megértsem a helyieket, de az idő nekem dolgozott: mára belejöttem a beszédbe, és bármilyen helyzetet magabiztosan megoldok.
A másik meghatározó tapasztalat a külföldi önállósodás volt. Kezdettől fogva nem nehézségként, hanem egyfajta húzóerőként tekintettem arra, hogy a saját lábamra kell állnom. Amikor az ember kikerül a megszokott környezetéből, és nap mint nap egy ismeretlen terepen old meg helyzeteket, az hihetetlenül éretté és tapasztalttá teszi. Szerintem ez az önállóság a külföldi tanulmányok legnagyobb ajándéka. Az utazás megváltoztat – de nem azért, mert más emberré válsz, hanem mert általa önmagad egy sokkal fejlettebb, magabiztosabb verziójává léphetsz elő.
Miben más a kinti egyetemi élet?
A külföldi egyetemi oktatás egészen más dinamika szerint működik, mint amihez otthon hozzászoktam: a hangsúly egyértelműen a gyakorlati megvalósításon és a megszerzett tudás éles alkalmazásán van. Itt korántsem elég az elméletet elsajátítani. Számos tárgyból heti rendszerességű beadandókkal, félévközi projektekkel és prezentációkkal kellett készülnünk, a csapatmunka pedig – a hagyományos vizsgák mellett – a mindennapok elengedhetetlen részévé vált.
Emiatt az órákról sem érdemes hiányozni, hiszen a lényegi információáramlás első kézből, a tantermekben zajlik. Előfordult például, hogy egy komolyabb projektfeladat részleteit a professzor kizárólag szóban ismertette, így aki hiányzott, az a félév végén komoly fejtörés elé nézhetett. Kulcsfontosságú tehát a folyamatos jelenlét és a nyitott kommunikáció. A tanárok egyébként rendkívül közvetlenek és segítőkészek, de ehhez nekünk is kezdeményezőknek kell lennünk: ha proaktívan fordulunk hozzájuk kérdésekkel, minden szakmai támogatást megadnak a sikeres projektekhez.
Mi a legjobb dolog, ami kint történt veled, és mit tanácsolsz a hezitálóknak?
Összességében az emberi közvetlenség és a helyiek élethez való nyugodt hozzáállása az, ami a legjobban megfogott – ha valamit, akkor ezt mindenképpen érdemes eltanulni a spanyoloktól. Természetesen a világ számos pontjáról szereztem barátokat, ami szintén hatalmas és meghatározó élmény volt számomra.
Amint lehetőség adódik rá, mindenkinek csak azt tudom tanácsolni: vágjon bele és induljon el, még akkor is, ha van benne félelem vagy bizonytalanság. Ez egy olyan lehetőség, ami nem adatik meg mindenkinek az életben. Rengeteg tapasztalatot, élményt, tudást és barátságot kaphatsz általa, és az élet minden területén fejlődni fogsz. Ehhez persze nyitottnak kell lenni az újdonságokra, és amilyen gyakran csak lehet, ki kell lépni a komfortzónából – így lehet ugyanis a legkönnyebben venni az akadályokat és felülkerekedni a nehézségeken.
Nézd meg, milyen lehetőségeid vannak a Pannónia Ösztöndíjprogrammal!
Fotók: Vajkai Miklós