Győri gépész Spanyolországban: projektek, segítőkész oktatók, azonnal kamatoztatható tudás
Landberger Levente, a győri Széchenyi István Egyetem másodéves gépészmérnök hallgatója Spanyolországban töltött egy szemesztert
Levente egy szemesztert a spanyolországi Tarragonában, az Universitat Rovira i Virgilin töltött, ahol főként mérnök tárgyakat hallgatott.
Mi alapján esett a választásod erre az országra, egyetemre?
A spanyol nyelv és kultúra vonzott, középfokú tudásomat élesben akartam kamatoztatni. Emellett fontos volt a gyakorlatorientált, nemzetközi környezet is, miközben a győri tantervvel összeegyeztethető maradt a képzésem.
Mik voltak az első benyomásaid az országról? Mi volt a legnagyobb kihívás kint, hogyan küzdötted le?
Mediterránabb, lazább tempójú egyetemi élet fogadott, de a vizsgákon komolyan vették a követelményeket. A legnagyobb kihívás az angol-spanyol kétnyelvű oktatás, az új iskolarendszer és elvárások volt.
Miben más a kinti egyetemi élet? Melyik a legizgalmasabb kurzus, amit felvettél?
A kinti egyetemi élet több szempontból eltért az itthonitól: nagyobb hangsúlyt kaptak a projektmunkák és beadandók, nem egyetlen nagy vizsgára futott ki minden. Az órákon keveredtek a nemzetek, ami változatosabbá tette a csapatmunkát. Az oktatók elérhetőbbek, rugalmasabbak voltak és partnerként kezeltek minket, persze ha időben jeleztünk az órákra.
A legizgalmasabb kurzus az Enginyeria Fluïdomecànica volt, ami folyadékmechanikai mérnöki tudományt jelenti katalánul. Itt összekapcsolták az elméleti áramlástant a mérnöki alkalmazásokkal, például csőhálózatok, szivattyúk és veszteségek számításával. Folyamatosan azt éreztem, hogy olyan tudást szerzek, amit később a gyakorlatban is közvetlenül fel tudok használni.
Mi volt legpozitívabb meglepetés kint?
A legnagyobb pozitív meglepetést az okozta, hogy mennyire segítőkészek voltak az oktatók: amikor látták, hogy komolyan veszem a munkát, készségesen segítettek konzultációval, részletes visszajelzésekkel és rugalmasabb időpontkezeléssel.
Milyen tanácsot adnál másoknak, akik még nem vágtak bele? Mit üzensz kintről?
Ha üzenetet fogalmaznék meg azoknak, akik még nem vágtak bele hasonló mobilitásba, azt mondanám: ne várjátok meg, amíg „tökéletes” lesz a nyelvtudásotok, mert kint fejlődik a legtöbbet. Viszont tudatosan tervezzétek meg előre a tantárgyakat, egyeztessetek az itthoni egyetemmel a félévcsúszás elkerülése érdekében.
Az első hetek megterhelőek voltak, de utána rutinszerűvé vált a nyelvhasználat, az egyetemi rendszer és az ügyintézés is. Visszatekintve ez az időszak szakmailag és emberileg is a legértékesebb tapasztalatom lett.
Fotók: Landberger Levente
Nézd meg, milyen lehetőségeid vannak a Pannónia Ösztöndíjprogrammal!
