A nemzetköziesítési tanácsadás a 2013 és 2021 között megvalósult Campus Hungary és Campus Mundi programok keretében lett kifejlesztve, majd ezek lezárulta után 2023-tól hazai támogatással, a Stipendium Hungaricum és Diaszpóra Ösztöndíjprogram keretében SH Licenc tanácsadásként folytatódott.

Nemzetköziesítési tanácsadásban 2013 és 2025 között összesen 19 felsőoktatási intézmény vett részt. Ezekben az intézményekben tanul csaknem 20 000 nemzetközi hallgatók, akik a hazánkban tanuló közel 50 000 nemzetközi hallgató több mint 83%-a. A alap-, mester- és doktori képzésben itt valósul meg nemzetközi képzési programok 87%-a.

2023-tól az EU projektek lezárását követően a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramot támogató Külgazdasági- és Külügyminisztérium biztosította a nemzetköziesítési tanácsadás folytatását, amelynek fókuszában az SH Licenchez tartozó stratégiai irányok vannak:

• A hazai és nemzetközi hallgatók közötti integráció, valamint a magyar mint idegen nyelv és kultúra tanításának, a nyelvi és kulturális integrációnak kiemelt támogatása,
• Az ösztöndíjasok munkaerőpiaci készségeinek kiemelt támogatása,
• Az Alumni Hálózat megerősítése,
• A STEM+ képzési területekhez tartozó képzési programok kiemelt támogatása,
• Együttműködések kialakítása és fejlesztése a partnerországok egyetemeivel,
• Önköltséges képzéseken tanulók számának a növelése,
• A magyar felsőoktatás minőségének további fejlesztése a nemzetközi hallgatók számára is kínált képzési programok relevanciájának erősítésével, ezek, valamint a hallgatói szolgáltatások minőségének további fejlesztésével.

A tanácsadás a fentieken túl az intézmények sajátosságait figyelembe véve támogatja a nemzetköziesítési tevékenységek tudatos megvalósítását és fejlesztését.

A tanácsadást felsőoktatási és nemzetköziesítési szakértők végzik a Tempus Közalapítvány munkatársainak koordinációjával.

Az eljárások támogató-fejlesztő jellegűek, céljuk az intézmény erősségeinek és lehetőségeinek feltárásával, a belső erőforrások és a szervezeten belüli együttműködések támogatásával, és a fejlesztési lehetőségek megfogalmazásával a nemzetköziesítési célok eléréséhez segítséget adni.

A nemzetköziesítési tanácsadási folyamat jelenleg az alábbi szakaszokból áll:

1. Jelentkezés: A tanácsadás minden esetben az intézmény kérésére indul > itt tudnak az intézmények tanácsadásra jelentkezni
2. Előkészítés: A kiválasztott intézmények esetében a Tempus Közalapítvány a szakértők rendelkezésére bocsátja az intézmény nemzetközi tevékenységével kapcsolatos, rendelkezésére álló adatokat, valamint az intézmény munkatársai értékelik az intézmény nemzetközi folyamatait.
3. Helyszíni látogatás: A tanácsadás minden esetben helyszíni látogatással valósul meg. A látogatás során a szakértők interjúkat készítenek a nemzetközi feladatokban érintett vezetőkkel, oktatókkal, munkatársakkal és hallgatókkal. Az interjúk célja az intézmény nemzetközi eredményeinek, lehetőségeinek és feladatainak további feltárása.
4. Szakértői jelentés: A szakértők tapasztalataikat és javaslataikat egy szakértői jelentésben foglalják össze.
5. Online egyeztetés: A fejlesztési javaslatok megvitatása céljából az intézménynek lehetősége van a szakértőkkel online találkozó keretében egyeztetni.

Az SH Licenc tanácsadásokban 2022-2025-ben 5 intézmény vett részt újként, illetve 5 intézmény kérte tanácsadás kapcsán megvalósított fejlesztések szakértői nyomonkövetését.

Néhány idézet a szakértői jelentésekből:

„Az Egyetemi Szövetség program így a belső működésben integráló, benchmark, kölcsönös tanulási helyzeteket generáló és a karok közötti bizalmat növelő hatásúvá vált, és óhatatlanul is rámutatott az erős önállósággal rendelkező karok közötti, valamint az intézményi központ és a karok közötti cél-implementáció, feladat-koordináció és tudás-megosztás jól működtethető módjára. Fontos fejleményként értékeljük, hogy a programnak ezt a járulékos természetét az intézmény vezetői és munkatársai felismerték, és már tudatosan használják, fejlesztik.”

„Az emberi erőforrások és az együttműködés fejlesztése, a szervezeti struktúra optimalizálása alapvető fontosságú a nemzetköziesítési célok eléréséhez.”

„Az intézetek közötti együttműködés erősítése lehetőséget kínál az interdiszciplináris kutatások és projektek előmozdítására. Fontos, hogy az intézetek közötti különbségeket figyelembe véve differenciált megközelítéseket alkalmazzanak a nemzetközi fejlesztések során.”

 „Az oktatás melletti hallgatói élmények, mint például a sport, a kulturális és közösségi tevékenységek fejlesztése, hozzájárul a hallgatók jólétéhez és elégedettségéhez. Javasolt a hallgatói szolgáltatások bővítése és a közösségi programok erősítése.”

„Az egyetem regionális aktivitásának és kapcsolatainak megerősítése elősegíti az intézmény helyi közösségben betöltött szerepét. Javasolt a regionális fejlesztési projektekben való aktív részvétele és a régió vonzerőjének kihasználása a marketing és toborzás területén. Az intézmény szoros kapcsolata a helyi közösséggel hozzájárulhat a régió versenyképességéhez és az ottlakók jóllétéhez.”

A Tempus Közalapítvány részvételével 2013 és 2015 között megvalósult Campus Hungary program törekvése a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése, a felsőoktatásban végzettek foglalkoztathatóságának elősegítése, valamint nemzetközileg tájékozott, hazájuk és saját értékeiknek tudatában lévő magyar értelmiség képzése volt. A program kiemelt célja volt az is, hogy növelje a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók számát, és az ő fogadásukra képessé tegye a felsőoktatási intézményeket a megfelelő idegennyelvű programkínálat fejlesztésével, és a kapcsolódó szolgáltatási és adminisztratív kapacitások kiépítésével. 

Korábbi sikeres nemzetköziesítési projektjeinek bázisán a Tempus Közalapítvány a Campus Hungary program keretében vállalta, hogy 2013-2015 folyamán felsőoktatási intézményekben megvizsgálja és értékeli a nemzetköziesítés helyzetét. 

 Magyarországon előzmények nélküli volt a nemzetköziesedésre irányuló értékelő/tanúsítási eljárás, így 2013-ban hazai és külföldi nemzetköziesítési szakértők (fő partner az Academic Cooperation Association volt), a nemzetköziesítés területén dolgozó intézményi vezetők és dolgozók, valamint a fenntartói-irányítói szint képviselői bevonásával készültek el az alapvető dokumentumok, a módszertani kézikönyv. A folyamat olyan nemzetközi auditok tapasztalatait is felhasználja, mint például az ACA (Academic Cooperation Association) és az OECD közreműködésével megvalósított IQRP (Internationalisation Quality Review Process).

A tanácsadási eljárás fő célja, hogy az intézmény saját nemzetköziesítési folyamatainak belső és külső elemzése, értékelése révén képessé váljon ezeknek a folyamatoknak a még tudatosabb kezelésére, fejlesztésére, ezáltal is növelve a sikeres nemzetközi akkreditáció esélyét. Az eljárás módszertana a nemzetköziesítés dimenzióinak elkülönítésén és azok kvalitatív és kvantitatív adatokkal (indikátorok) történő bemutatásán alapult. A tanácsadás minden esetben a felsőoktatási intézmények jelentkezése és kérése alapján indult, azt két magyar és egy nemzetközi, az ACA-t képviselő szakértő végezte. 

Az önértékelés, majd ennek elemzése alapján egy helyszíni látogatás és végül az összefoglaló szakértői értékelés lépései alkották a tanácsadási folyamat fázisait. A hangsúly az értékelésre, a fejlesztési javaslatokra és az intézmény intézkedési tervére került. 

2013 és 2015 között a Campus Hungary program keretében 10 magyarországi intézményben sikeresen lezajlott le az eljárás.

A nemzetköziesítési tanácsadás 2016-2021 közötti szakaszának megvalósítására a Campus Mundi projekt biztosított lehetőséget.

A Campus Hungary sikeres projektjének tapasztalatai alapján, a szakértői és az intézményi vélemények figyelembevételével került sor a tanácsadás továbbfejlesztésére. Az intézmények által visszaküldött kérdőívek és az eljárás dokumentumai alapján az értékelés főbb tanulságai 2016-ban az alábbiak voltak:

1. Az intézmények túlnyomó többsége a módszeres helyzetfelmérés szükségességét, a külső szemlélő nézőpontjának hasznosságát és az útkeresésben kapható segítséget emelte ki a részvétel motívumaiként. Várakozásaikban szerepelt a szakértők által közvetítendő jó gyakorlatok megismerése ám döntően az erősségek, gyengeségek feltárása, a fejlesztési célkitűzések irányának kijelölése dominált.
2. Hasznos volt egy koncepcionális keretben látni az intézmény nemzetközi tevékenységének értékelését.
3. A résztvevő intézményeknek kiküldött kérdőív rákérdezett a könnyen és nehezebben megadható adatcsoportokra. Szinte egyöntetűen a hallgatói létszámadatok és a mobilitási adatok voltak egyszerűen szolgáltathatók, illetve mindazok az adatok, amelyeket a nemzetközi irodák önállóan gyűjtenek. Az intézményi adatrendszerekből nehezen tudták az intézmények kiválogatni a megfelelő gazdasági-pénzügyi adatokat, illetve a szerteágazó kutatási adatok begyűjtése okozott még nehézséget.

A tíz résztvevő intézmény önértékelését áttekintve visszatérő problémák is felszínre kerültek:

• kivételes esetekben volt csak a nemzetközi területnek rektor-helyettes szintű vezetője,
• a karok nemzetköziesítési tevékenysége egyenetlen, az eredményeket egy-két kar szállította,
• általában nem volt a nemzetköziesítés fejlesztésére elkülönített összeg a költségvetésben,
• elvétve, vagy egyáltalán nem voltak idegen nyelveken oktató teljes állású külföldi tanárok, az álláshelyeket nemzetközileg nem hirdették meg,
• a nemzetközi irodákban kizárólag magyar anyanyelvű személyzet dolgozott,
• a nemzetközi tevékenység egyoldalúan a külföldieknek meghirdetett (jól fizető) diplomaadó programokra koncentrált, és ezek elszigetelten működtek az intézményen belül,
• kreditbeszámítás gyakorlata hosszú évekkel a Bologna-folyamat bevezetése után sem jól megoldott,
• bilaterális intézményi egyezmények esetében a mennyiségi szemlélet dominált, sok volt az „alvó” szerződés,
• a nemzetközi kutatásokban való részvétel nem épült be szervesen a nemzetközi stratégiába és tevékenységekbe, illetve ad hoc módon változott annak intenzitása.

A Campus Mundi program keretében a látogatást végző szakértők folyamatosan értékelték és fejlesztették a nemzetköziesítési tanácsadás módszertanát. Ennek keretében a program végére az audit/tanúsítás jellege megszűnt az eljárásnak, és előtérbe került a fejlesztő-támogató jellege az ejárásoknak.

2016. és 2021 között 4 új intézmény vett részt a tanácsadásban, illetve további 8 intézmény esetében nyomonkövető látogatás történt.